Bioscalin tanácsok

5 tudományos érdekesség a hajról

Meg fogsz lepődni, mennyi érdekességet gyűjtöttünk össze a hajról!
5 tudományos érdekesség a hajról

Te mennyit tudsz a hajról? Kiválasztottunk néhány tudományos érdekességet, amik segíthetnek felfedezni a haj számos olyan – számszerű, statisztikai, élettani és akár történelmi – aspektusát, amit eddig talán nem is ismertél. Mert a hajunk alapos ismerete az első lépés afelé, hogy a lehető legjobban tudjunk gondoskodni róla.

 

A haj átlagos élettartama

A hajjal kapcsolatos tudományos érdekességek közül az első, amit kiválasztottunk, az élettartamra vonatkozik. A férfiaknál a haj élettartama 2 és 4 év között van, ez a szám a nők esetében 5-6 évre emelkedik. Minden hajhagymának több újranövekedési ciklusa van; a legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy amikor egy hajszál kihullik, a hajhagyma már készen áll egy másik növesztésére. A haj életciklusának két fő szakasza van:

ANAGÉN FÁZIS: a hajképződés és növekedés szakasza, időtartama átlagosan 3 és 6 év között váltakozik. Ebben az időszakban különböző tényezők befolyásolhatják a haj növekedését: a táplálkozás, a hajhagymát körülvevő területek vérkeringése, valamint a testi-lelki és hormonális egyensúly. Az egészséges és kiegyensúlyozott étrendből származó előnyök tovább fokozhatók speciális étrendkiegészítők szedésével, különösen olyankor, amikor a haj gyengébbnek tűnik, mint például az évszakváltások idején.

TELOGÉN FÁZIS: nyugalmi fázis, amikor a hajhagyma teljesen inaktív, 2-4 hónapig tart. A haj a hajhagyma belsejében helyezkedik el, és sejtközti kötőszöveti rostok tartják meg a fejbőrben, amíg az új anagén szakasz meg nem kezdődik. Fiziológiás hajhullás akkor következik be, amikor a hajhagyma már előállított egy új hajszálat, ami készen áll a kihullott pótlására.

 

A haj rugalmassága

A haj szerkezete rendkívül rugalmas, képes megváltoztatni majd visszanyerni eredeti formáját, ha kémiai hatásnak vagy hőnek van kitéve. Létezik egy rövid tudományos teszt, amivel felmérheted, mennyire rugalmas a hajad. Csak vegyél egy-egy nedves hajszálat a fejbőröd különböző részeiről, fogd meg szorosan az aljánál az egyik kezeddel, majd húzd a másikkal kifelé. Ha a hajszál megnyúlik anélkül, hogy elszakadna, majd visszatér eredeti hosszára, az azt jelenti, hogy normális a rugalmassága. Ha viszont eltörik vagy úgy marad, akkor kevésbé rugalmas.

 

A legelterjedtebb hajszínek a világon

A statisztikák szerint a világon a legelterjedtebb hajszín a fekete. A szőke haj csak körülbelül 2%-ot tesz ki, míg a vörös haj jelenleg a legritkább hajszín az összes közül. Nyilvánvalóan itt a természetes színekről van szó, nem pedig a festett hajról, amik sokkal többet jelentenek egy színnél, hiszen a bőrt és a hajat is védik.

 

A hajhossz

Nedvesen a hajunk akár 30%-kal hosszabb, mint szárazon. Ez a jelenség még nyilvánvalóbb a göndör hajnál, ami a formájából adódóan hajlamos tovább rövidülni szárításkor. Egyes fodrászok azt javasolják, hogy a vágást teljesen száraz hajon végezzük, így jobban megítélhető a hajtincsveszteség és a hajtömeg eloszlása.

 

A haj evolúciója

Őseink nagyon különböztek tőlünk, testüket például mindenhol szőr borította. Nekünk - ha a mai szépségideált nézzük, akkor szerencsére - csak azokon a területeken maradt meg a szőrzet, ahol ez valóban fontos. De mi vezetett oda, hogy az ember elveszítette a szőrzetét? Először is, mi emberek nem az egyetlen emlős vagyunk, akik majdnem szőr nélküliek: ott vannak például a delfinek, akik sima és csúszós bőrüknek hála képesek gyorsabban és ellenállás nélkül úszni a vízben; és az elefántok is elhagyták már ősük, a mamut szőrzetét, ami nélkül könnyebben lehűl a testük és így le tudtak telepedni a melegebb éghajlaton. Mi emberek is elvesztettük a szőrzetünket: ez az evolúciós változás lehetővé tette számunkra, hogy új, más éghajlatú területeket fedezzünk fel és hódítsunk meg.

Egy kutatócsoport összehasonlította 62 állatfaj genetikai kódját, köztük szőrzettel rendelkezőket és szőr nélkülieket. Az eredmények, amelyeket az eLife című online tudományos folyóiratban publikáltak, azt mutatják, hogy a "szőrhöz kapcsolódó gének" még mindig jelen vannak a szervezetünkben, de az evolúció során inaktívvá váltak: ez a felfedezés nagyon hasznos lehet a jövőben, hogy újabb módszereket találjunk a hajhullás problémáinak kezelésére.